Blog - Tovább szépül a város zarándokhelye

A selmecbányai római-katolikus egyházközség a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumától 110 000 eurós támogatást kapott. A támogatás elsősorban a híres Kálvária egyes építményeinek, stációinak felújítására, a Szűz Mária Mennybemenetele templom felújítási dokumentációinak elkészítésére, az egykori egyházi iskola épületével összefüggő dokumentációkra és a plébánia épületének javítására fordítják majd. A támogatásból a legnagyobb összeget, 24 000 eurót a kálvária középső templomában levő freskó restaurálására fordítják. A középső templomban felújítják a külső és belső barokk rácsozatot, továbbá a Szent Sír kápolna freskóit és a Krisztus sírba tétele szobrot is.

Selmecbánya - ahol a magyar bányászhimnusz született

Selmecbányán keletkezett a híres bányászhimnusz, amely az egykori Magyarországon mindenütt elterjedt a magyar bányászok között. A hagyomány szerint már a régi rómaiak is bányásztak itt, és Szent István első magyar király is selmeci ezüstből verette dénárjait. Első írásos emléke 1217-ből való. II. András Tirolból és Türingiából telepített ide bányamunkásokat. A tatárjáráskor feldúlták a várost és bányáit. IV. Béla királyi kiváltságokat adományozott a városnak, szabad királyi város voltát tükrözi a város címere a várfallal, toronnyal, bányászkalapáccsal és a mindezt két oldalról közrefogó gyíkokkal (a bányászbabonák szerint a kincsek őrzőivel). A bányászat Selmecbánya oktatását is befolyásolta. Itt alapították meg a világ első olyan egyetemét, ahol a bányászatot, mint tudományágat oktatták. Számos technológiai újítást itt használtak és vezettek be először, nem csak a Magyar Királyságban, de közülük sok Európában, mi több, világviszonylatban is újdonságnak és egyedülállónak számított. Az “Ezüstváros” a 18. századra bányászati központ, és az egyik legvirágzóbb települése Európa ezen részének. 1782-ben Magyarország harmadik legnagyobb városának számított Pozsony és Debrecen után. A város meseszerű fejlődése azonban nem tudta túlélni a 19. századot. A bányák lassan kimerültek, Selmecbánya gazdasága hanyatlani kezdett. A város 1918-tól Csehszlovákiához tartozott, amit a trianoni békeszerződés 1920-ban megerősített. Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica) ma város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

Selmecbányai szlovákok

Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.