Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A selmecbányai Honvéd-szobor
A selmecbányai honvéd-szobrot 1899. október 8-án állították fel az Erzsébet téren. Az alkotás Görgey téli hadjáratáról emlékezett meg, amikor a magyar honvédek élet-halál harcot vívtak a Felvidéken a császári túlerővel szemben. Áldozatkészségüknek hála, a magyar kormány tovább tudta folytatni működését Debrecenben, előkészítve a terepet a dicsőséges tavaszi hadjáratra. Az ősi magyar bányaváros is jócskán kivette a részét a honvédelmi harcokban. Megközelítőleg 400 bányamunkás ragadt fegyvert, az akadémista ifjúság tömegei mellett. A polgárság megközelítőleg 200 000 forintot gyűjtött össze a honvédség felszerelésére. Ezen tettüket a Habsburg restauráció nem felejtette el a szabadságharc leverése után, így a városnak sokat kellett szenvednie az elnyomás évtizedeiben. Ennek ellenére, a város továbbra is a hazafiasság példaképe maradt, nem volt véletlen, hogy lakói méltó emléket kívántak állítani az 1848-as eseményeknek.
A bronzból készült műemléket a debreceni Tóth András szobrászművész (Tóth Árpád költőnk édesapja) készítette el a téli hadjárat 50 éves évfordulójára. A szobor 3 méteres alakja egy honvéd, aki bal kezében egy magasba emelt nemzeti trikolort tart, másik kezében pedig egy kivont magyar honvédségi szablyát hordoz rohamra készen. Lábainál egy tüzérségi ágyú található.
A bronz szobrot az első világháború után 1919-ben csehek bejövetelekor megrongálták és eltávolították. Ma talapzat nélkül az Óvárban áll.
Selmecbánya városa 2020-ban a Sine Metu Polgári Társulásnak ajándékozta a talapzatot, amelynek darabjai immár 90 éve kallódtak a város különböző közterületein. A talapzat felhasználásával egy ereklyés zászlótartó emlékművet állított fel a Gombaszögi Nyári Tábort szervező Sine Metu Polgári Társulás és a gömöri mezőgazdászokat tömörítő Hagyomány – Történelem Gömörben PolgáriTársulás Gombaszögön, a tábor részét képező Bebek Rezidencia néven ismert, pálos monostor romterület szomszédságában. A talapzatra rögzített árbócon lobog a napjainkban gyakran használt felvidéki lobogó, ami a felvidéki magyar emberek összetartozását, egymás iránti közösségvállalását hirdeti. Az üreges talapzatba egy nagyméretű fémkapszulában Felvidéken élő magyarok által küldött egy-egy marék földet helyeztek el. Az emlékművet a trianoni döntés 100. évfordulóján, június 4-én avatták fel.
Képek:
1. A szobor egykor. Forrás: https://www.facebook.com/orosz.ors
2. A szobor az Óvár udvarán. Csáky Károly, Felvidék.ma
3. A szobor talapzata ma ereklyés zászlótartóként, Gombaszögön. Forrás: facdbook