Az Óvár története

Az Óvár alapjainak számító templom építését háromhajós román stílusú bazilikaként a templomosok kezdték meg a város közepén magasodó meredek dombon a XIII. században. A Szűz Mária-plébániatemplomot a következő században védfallal kerítették, később bástyával és kaputoronnyal is bővült. A XVI. század elején gótikus köntöst öltött, majd néhány évtized múlva (1546-1559) a török veszély ellenében megerősítik, várrá alakítják át. A templom mennyezetét lebontották a főhajóból várudvart, a szentélyből várkápolnát, az oldalhajókból kaszárnyaszobákat és raktárakat alakítottak ki. A templomtorony őrtorony lett, a főfalak sarkaira kerek bástyákat emeltek.
A török idők után megér még átalakításokat, a torony ekkor kapja máig látható jellegzetes, hagymakupolás barokk sisakját. A XIX. században igazi multifunkciós épületként működött, volt itt levéltár, jégverem, raktár, tornaterem, könyvtár és a városi rendőrség is használta az épületet. 1900-tól múzeum, folyamatosan bővülő kiállításokkal.
Forrás: kirandulastippek.hu

A selmecbányai Szentháromság tér

 

A város főtere a 16. század elején keletkezett és a város magját képezi. Keletkezésekor jelentős szerepet játszott a városáhza épülete és a Szent Katalin templom. A tér mindkét oldalán álló házak pompás városi kastélyok, amelyek gazdag városiak és bányászati vállalkozók tulajdonai voltak. A tér dominánsa a Szentháromság szobrát tartalmazó oszlop. 1710-1711 ´években épült, mint a város köszönete a pestisjárvány visszahúzódásáért. Az eredeti oszlopot később, 17659-1764 között Dionýz Stanetti szobrász terve alapján átépítették. A talpazaton a hat, pestis ellen védő és a bányászokat óvó szent szobra látható: Szt. Sebestyén, Xavéri Szt. Ferenc, Szt. Barbara, Szt. Rochus, Szt. Katalin, Szt. József. A téren székel a Jozef Kollár Galéria és az Ásványtani múzeum is. A tér felső részéből 15 perc alatt el lehet jutni a legközelebbi bányatóhoz, a Nagy vízellátóhoz.